A ceglédi reformátusság és a Cegléd - Felszegi Református Gyülekezet rövid története.

  • 1517. október 31. Luther kiszögezi a 95 tételt

  • 1527. Cegléd reformációja: Radán Balázs

  • 1539 A város temploma a református egyház birtokába kerül, 1746-ig a katolikus egyház nincs jelen a városban

  • 1545- Szegedi Kis István ceglédi szolgálata

  • 1753 Mária Terézia elveszi a ceglédi reformátusoktól a templomot és a katolikusoknak adja

  • 1792. Az imaház összeépül a toronnyal, így lett újra temploma a ceglédi reformátusoknak

  • 1834. május 24. A templom, az iskola és a parókia is a tűzvész áldozata lett

  • 1835-1870 elkészül Hild József tervei alapján az új monumentális templom

  • 1895-1896. Balázs Ernő tervei alapján átépítik a templomot: kupolával fedik be.

  • 1933. évi I. Egyházi Törvénycikk 20. §: „Az egyházközség, amely több lelkipásztori állást tart fenn, vagy amelyben a lélekszám meghaladja az ötezret, köteles szervezeti szabályrendeletet alkotni, amelyben vagy azt mondja ki, hogy több külön egyházközséggé szervezkedik, vagy ha egységes egyházközségi szervezetét megokoltan fenntartani kívánja, azt, hogy egyházrészekre tagozódik.”

  • 1936. augusztus 6-án, gondatlanság következtében a Nagytemplom kupolája meggyulladt és leégett.

  • 1937. szeptember 12. A Ceglédi Presbitérium kimondja a 400 évig egyetlen és egységes ceglédi egyházközség három egyházrészre (északi: lakosság: 11.495 fő, 5.124 református; nyugati: lakosság: 15.693 fő, 5.731 református; déli: lakosság: 12.235 fő, 5.734 református) való felosztását. Cegléden az ekkor született egyházi rendeletnek a nyomán jött létre, mely kimondta a nagyobb gyülekezetek részekre tagolását, az alaposabb gondozás érdekében. Így alakult meg a háború utáni években az önálló Nagytemplomi, Újvárosi és Felszegi Egyházközség.
          A Felszegi rész különösen is nehéz helyzetből indult, mivel sem temploma, sem lelkészlakása nem volt. Hitükre és akaratukra jellemző azonban, hogy a háborút követő nehéz években 800.-Fttal és 100.000 adomány-téglával hozzákezdtek a templom építéséhez. Lelkipásztoruk Dr. Kőváry László volt, aki 1978-ig vezette a gyülekezet életet /1991-ben hunyt el Budapesten/. Az épületet Szabó István ceglédi mérnök tervezte, aki három hét alatt és díjmentesen végezte el munkáját.

  • Határozat született a második lelkészi állásról. Czeglédy Sándor marad az Északi és a Nyugati Egyházrész lelkipásztora; Bükki Zsigmond csurgói lelkész lesz a Déli Egyházrész lelkipásztora.

  • 1938-ban szentelte fel a Benedek Frigyes tervei alapján újjáépített, és így jelenlegi formáját elnyert Nagytemplomot Ravasz László püspök.

  • 1947. január 19. A Nyugati Egyházrész lelkipásztorának, Kőváry Lászlónak, és a Déli Egyházrész lelkipásztorának, Dr. Czeglédy Károlynak a beiktatása a Nagytemplomban.

  • 1947. május 7-8. A Magyarországi Református Egyház Zsinata elrendeli az addig megszervezett egyházrészek külön egyházközségekké való átalakítását. (248. sz. határozat)

  • 1947. október 19. Ünnepi istentisztelet keretében az új templomalapkőletétele, melyen az egyházmegye küldöttjén kívül mind a három helyi lelkipásztor szolgált és a gyülekezetből számosan igével kívántak áldást az épülő templomra, letéve újabb adományukat is. Az alapkőre kőműves kalapáccsal ráütve egy-egy igét mondtak a megjelentek, és adományt helyeztek el a kitett perselybe, amelybe 2.400.- Ft megajánlás gyűlt össze. Az alapkő- okmányban szokás szerint felsorolták az egyházkerületi püspök és főgondnok, az egyházmegyei esperes és gondnok nevét, a helyi lelkipásztorokat az akkori felszegi Presbitérium tagjait, továbbá a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a város polgármesterének nevét. Az épület ÉNy-i sarkán elhelyezték a szegletkőben a Dr. Farkas Mihály egyházrészi főgondnok által felolvasott emlékiratot egy vashengerben.  Az iratban a sok szép gondolat között - meghatározták, hogy "ez a templom a mennyei Atya dicsőségére épült, hogy benne a Megváltó Jézus Krisztus evangéliuma hirdettessek, az újjászülő Szentlélek, az egyház éltető Lelke által." Megfogadtak, hogy "amint az Úr hajlékát felépítik, úgy építik imádsággal és szolgálatokkal az Isten Országát és az eljövendő új Magyarországot is". Tóth Endre kecskeméti lelkipásztor a Zsolt 84,4-5 alapján hirdeti az igét. Szolgál a Sztáray-vegyeskar.

  • 1947 - 1948. 1947-ben felhúzzák a templom falazatának felét. 1948-ban elkészül a templom falazata, és a tető alá kerül az épület.

  • 1949. április 6. A Dunamelléki Egyházkerület Közgyűlése elfogadja a 41 §-ból álló, Dr. Dobos Sándor volt ceglédi főgondnok, a Kecskeméti Egyházmegye gondnoka által szövegezett Egyházközségesítési Szabályrendeletet, amely május 1-től lép hatályba.

  • 1950. május 28. Az első istentiszteletet 1950. pünkösdjén tartottak, hozott székeken földpadlós templomban vakolatlan falak között, de hálás lélekkel. Az 1950-es években történt meg a belsővakolás, továbbá a villanyszerelés, majd jóval később a külső vakolás. Igehirdetés Ézs 6 és az 1Kor 3,16-17. alapján szólt.

    • Az épület modern vonalú jellegzetes stílusa nincs, tetőzete lapos, bádogfedéssel. Egyszerű, osztatlan, téglalap alakú belső térrel rendelkezik. Mérete: 24 x 10 méter, melyhez csatlakozik az 5m-es karzat.
      Magassága kb. 7 m. A karzat alatt nyitott tornác van, magyaros, csúcsíves megoldással. Mennyezetét a beton és vasgerendák különböző síkú elhelyezése kellemesen tagolja. Az ablakok vasból készültek, stilizált csillagmintákkal, párosan fent kör alakú, alatta szögletes falnyílásban. Az üvegek többszínűek.

    • Külön, szép fejezet a belső berendezés tervezése és megvalósítása. A szószéket, az úrasztalát, a "Mózes-székeket" és a "rejtett világiast" Rimner János mérnök tervezte és Bujdosó Mihály helyi asztalos valósította meg. Hamarosan elkészültek - ugyancsak igényes tervezői munkával és kivitelezéssel - a padok, a karzati mellvéd és a három darab kétszárnyas bejárati ajtó. Majd a régóta tervezett lambéria is helyére került.
      E belső berendezés minden részletében tölgyfából készült. A tervezés és kivitelezés gondossága és egyedi volta, a faanyag gazdag alkalmazása, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a templomba először belepő látogató, általában meglepett ámulattal tekint körül, az egyszerűségében is meleg szépségű templombelsőn.
            Közben készültek úrasztali és szószék-terítők is, melyek közül kiemelkednek az "ó-arannyal hímzett" ünnepi terítő, a különleges szépségű "rece-terítő" és a legújabb, a II. Ref. Világtalálkozó alkalmával ajándékozott garnitúra. Igen szépek, a szeretetvendégségek asztalaira készített hímzett terítők is, melyeket a gyülekezet asszonyai hímeztek és rajtuk az ország különböző tájainak színes népi motívumai találhatok.

  • 1950. október 29. Ünnepélyes villanygyújtás a templomban. Bútorzat: 50 db saját szék, 50 db a Nagytemplomtól, 150 db a hívek adománya.

  • 1956. nyara Gyülekezeti termet, majd teakonyhát kapcsoltak a templomhoz, a különböző egyházi rendezvények számára.

  • 1958 – 1960. A tölgyfa padokat Sőreg Pál tervei alapján Bujdosó Mihály készíti el. Megvásárolja a gyülekezet a templom fűtéséhez a kályhát. Befejeződnek a villanyszerelési munkák (most már nem csak a falakon, hanem a mennyezeten is van világítás).

  • 1961 – 1963. Rimner János építészmérnök tervei alapján elkészül az apszisz, a karzati mellvéd és az ajtók.

  • 1967. A külső vakolással befejeződött a húszéves templomépítési időszak. Felszentelték a templomot.

  • 1971. A Gyülekezeti Terem bővítése. Utcai kovácsoltvas kerítés készítése.

  • 1977. Dr. Kővári László nyugalomba vonul, az egyházközség megválasztja új lelkipásztorát, Gál Géza nyáregyházi lelkészt.

  • 1978. A Gyülekezeti Terem harmonika-ajtóval való kettéosztása.

  • 1979-1980. Kis szószék és kis úrasztala és dobogó a Gyülekezeti Terembe, hangosítás és szőnyegek a templomban.

  • A 80-as években az előzőleg kokszos-kályha, majd olajkályha fűtést gázkonvektorokra sikerült cserélni, ami által a templom télen is barátságosan meleg. Ugyancsak régi elgondolás valósult meg a szépen tervezett és kivitelezett nyolc tölgyfa keresztelői székkel.

  • Ezután egy két-manuálos Johannus 235-ös elektromos orgona, vásárlása következett, amely a gyülekezeti ének vezetése és kisérése mellett -az impozáns hangszórók révén- komolyabb orgonaművek előadását is lehetővé teszi. Itt jegyezzük meg, hogy a három gyülekezet közös énekkara a "Sztárai Kórus" évente szolgál gazdag énekanyaggal, az un. Passio-est alkalmával Nagypénteken. De vendégül láthattuk már a Táncsics Iskola és a Gimnázium kiváló énekkarát is, értékes és szép műsorukkal.

  • 1985. Befejeződik a „kistorony” építése: a meglévő 5 méter magas toronycsonkot, ami a templomhajó magassága, 3 méterrel megemelik. A terv szerinti torony megvalósításához, a templomépület építésekor az akkori állami hatóság nem járult hozzá, így ezt a rendszerváltás után építhettük meg. Öntettünk a hívek adományából egy 250 kg-os harangot, melyhez adományként kaptunk egy 60 kg-ost. Azóta ezek szólalnak meg templomhoz illő módon Isten dicsőségére, vagy a régi mondás szerint, hogy "az élőket hívogassák s a holtakat elsirassak." Józsa Sándor presbiter szép versben örökítette meg a harangszentelés alkalmát.

  • 1991. A „nagytorony” építése, ekkor éri el a 15 méteres magasságot, tetejére csillag kerül, és a toronyban elhelyezik a 245 kg-os harangot.

  • 1992. június 4-én az 1948-ban államosított Református Iskola épülete és fenntartása visszakerült a Ceglédi Református Egyházközségekhez Cegléd Város Önkormányzatának 87/1992. számú határozatával. Ezzel a következő idők missziói, diakóniai, pedagógiai szolgálatában, továbbá a határon túli testvérek vendéglátása tekintetében nagy segítséget jelentett és jelent ma is.  A határokon túli egyházak felé is odafordult figyelmünk és kapcsolatot teremtettünk az erdélyi Szentmáté-i és a kárpátaljai Ungvár-i gyülekezetekkel, amit kölcsönös látogatásokkal erősítettünk meg.

  • 1993. Az egyházközség visszakapja a többi államosított épületét is: Bazársor, Déli úti iskola.

  • Jelentős előhaladása volt a lépésről-lépésre építkező gyülekezetünknek, hogy a templom mellett megépült - Irházy Gyula mérnök tervezésében - az 50 éve esedékes lelkészi és gondnoki hivatal, a tetőtérben a kantori lakás kiépítésének lehetőségével. A XXI. Század kezdetén 50 db. kis ezüst kelyhet készíttettünk gyülekezeti adományokból, az un. külön kelyhes úrvacsorázáshoz, melyeket együtt használunk az ősi nagy kelyhekkel.
    Jelenleg hátra van meg a karzat beépítése a templomban, a kerítés újjáépítése, az egyházfi lakás korszerűsítése, a paróchia külső renoválása stb. Bízunk benne, hogy ha áldozatkészségünkben hűségesek leszünk, Isten áldása nem marad el a továbbiakban sem.

  • 2003-ban új épületszárny is épült az iskolához a Dunamelléki Református Egyházkerület segítségével. Az iskolások látogatása és műsora mindig felemelő alkalom a gyülekezetben. Az iskolai ünnepélyekre pedig a gyülekezet tagjai is hivatalosak.

  • 2001-2005. A Felház utca 22. szám alatt megépül az új Egyházközségi Hivatal.

  • 2005. Gál Géza nyugalomba vonul, az egyházközség megválasztja új lelkipásztorát, Dr. Sándor Balázs szigetmonostori lelkészt.

  • 2006. Megalakul a Nőszövetség, elindulnak a Férfi vacsorák. Létrejön a Pitypang Bábcsoport. Elindul a hitoktatás a ceglédi óvodákban.

  • 2010. Megépül a régi, romos csőszház helyén az új Gondnoki épület

  • 2011. A ceglédi reformátusság fenntartásába kerül két óvoda: Posta utca (100 gyermek); Báthory út (100 fő).

Soli Deo Gloria! Áldás, békesség! Istennek dicsőség!

 

Gál Géza írása felhasználásával